2010. december 28., kedd

Íme a titkos küldetés...

Aki érti érti, aki nem nem. :)
Kérdezni lehet nyugodtan :)



Kell az ölelésed,
vágyom rá.
Kellenek a biztató szavaid,
a kedves pillantásod,
amivel nézel rám.
Kell,
hogy itt legyél velem,
nem akarok egyedül lenni,
magányságba és szomorúságba
burkolózni.
Kell az érintésed,
ahogy bőröd
az enyémhez ér.
Kell a közelséged,
hogy tudjam,
valakinek számítok,
valakinek jelentek
valamit.
Kell a jókedved,
a vidámságod,
ahogy engem is átjár.
Kellenek vigasztaló szavaid,
érintéseid,
amikkel jelzed:

"Itt vagyok neked!".

Kell a hallgatásod,
amikor kiöntöm
neked szívem-lelkem.
Kell,
hogy halljam,
valaki megbízik bennem,
elmondja,
miért örül,
mi bántja,
mi történik vele
napról napra.
Kell az a kedves mosolyod,
hogyha kell,
tudatod:

"Nem jó ez így, hagyd!".

Kell,
hogy valaki itt legyen velem,
hogy átérezze,
mi történik velem,
megértse,
mit miért teszek.

Kell egy társ.
Kellesz nekem!



S mégis,
sírtam már miattad,
nevettem már rajtad és veled.
S mégis ott voltál,
vártál,
s nem mentél.
S mégis biztattál,
elmondtad a véleményed.
S mégis mindig támaszon voltál,
mikor haragudtam mindenre,
az egész világra...

...rád nem tudtam sose.

S mégis velem voltál eddig...

...most már maradj velem mindig!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése