Szomorú vagy,
a könnyed lehull,
Vihar tombol,
szívedben a láng elmúl.
Nézel előre,
várod, mi következik,
Közben szemed
még mindig könnyezik.
Teljesen elborít,
behódolsz a bánatnak,
Lelked ép részei
még ellene kiabálnak.
Nem ellenkezel,
hagyod, had legyen,
A bánat amit akar,
azt tegyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése