Remény...
Ha minden elromlik,
és úgy érzed: nincs remény,
Menj tovább, s meglátod,
az alagút végén ott a fény.
Az élet nem mindig ily kemény.
Ne hagyd el magad,
ne bánkódj, s ne sírj.
Az életről...
Becsüld meg az életed,
Mert ha meghalsz,
Visszavárod e létedet.
Ki nem becsüli életét,
Annak nem lesz jó e további lét.
Tégy, mit jónak látsz,
De az élettel ne játssz!
Mert azért élsz, hogy egyszer meghalj,
És azért halsz meg, hogy egyszer élj.
A halál békés...
Épp az a szép az egészben,
hogy halott vagy és nincs már fájdalom.
És miért lenne baj,
hogy meghaltál,
ha nem volt miért élned már.
Hát legyen béke a lelkedben,
a fájdalomnak nincs helye már.
Akiket itt hagytál ne sírjanak,
csak felejtsenek el gyorsan.
Mert a sírás nem segít,
erre csak a felejtés lehet gyógyszer.
Mert a könnyek másokra is csak bút hoznak.
Tehát a felejtés a megoldás!
Élet, Halál, Remény...
Az élet nem mindig szép,
De ne veszítsd el a reményt.
Akkor sem ha rossz, s durva,
S nem legyél emiatt mogorva.
Mert az élet lehet szép,
Mint egy csodálatos kép.
Ha meghalsz, fogd fel úgy,
Hogy előtted áll még egy hosszú út.
S az út végén mindig ott a fény,
Ez éltessen, ez legyen a remény.
A remény mindig él,
Aki bátor, s megy előre, sose fél.
S az tud igazán élni,
Aki nem tanul meg sohasem félni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése